A KE-1329/CAT-1329SF és az RTV-4140 egyaránt keményebb addíciós önthető formaszilikon hasonló Shore A tartományban, de eltérő gyártási prioritások köré tervezték őket. A KE-1329 egy 42 Shore A keménységű szilikon, amelyet a Shin-Etsu kifejezetten a poliuretángyantákkal szembeni ellenállásra, ismételt formahasználatra, nagy átlátszóságra és az olajkiválási tulajdonságai révén könnyebb kiformázásra pozicionál. Az RTV-4140 egy 40 Shore A keménységű platina katalizátoros szilikon, amely az egyszerű feldolgozásra összpontosít, egyszerű 1:1 arányú keverési rendszerrel és rövidebb közzétett kötési ciklussal.
A legfontosabb különbség a poliuretángyantákkal való tervezett felhasználás. A Shin-Etsu kifejezetten megadja, hogy a KE-1329 kiváló ellenállást nyújt az uretángyantákkal szemben, és alkalmas olyan alkalmazásokhoz, amelyeknél ugyanabból a formából több poliuretán alkatrészt kell előállítani. Ez a KE-1329-et különösen akkor teszi lényegessé, amikor a forma élettartama, a következetes kioldási teljesítmény és az ismételt gyártás fontosabb, mint csupán egy kezdeti forma elkészítése. Azoknak a felhasználóknak, akik nagy mennyiségű poliuretánöntvényt készítenek, a forma azon képessége, hogy ismételt ciklusok során is megőrzi fizikai tulajdonságait és kioldási jellemzőit, fontosabb lehet, mint a keménység vagy a kötési idő kis eltérése.
A KE-1329-nak dokumentált olajkiválási tulajdonságai is vannak, amelyek elősegítik a könnyebb kiformázást. Ez a jellemző különösen az ismételt öntési műveleteknél lényeges, ahol a leválasztási teljesítmény egyre fontosabbá válhat, ahogy ugyanazt a formát újra és újra használják. Az olajkiválási jellemző ezért a KE-1329 üzemeltetésorientált pozicionálásának része, nem csupán feldolgozási tulajdonság. Az RTV-4140 alkalmas formakészítési és öntési alkalmazásokhoz, jelenlegi közzétett dokumentációja azonban nem jelöl meg egyenértékű olajkiválásos leválasztási jellemzőt.
Az RTV-4140 esetében egyszerűbb a feldolgozás. A KE-1329/CAT-1329SF tömeg szerinti 100:10 keverési arányt használ, míg az RTV-4140 tömeg vagy térfogat szerinti 1:1 arányt. Az 1:1 rendszer könnyebben mérhető és adagolható kézzel, különösen kis mennyiségek vagy gyakran módosított adagok esetén. A 100:10 rendszer pontosabb mérést igényel a kisebb komponensből, de ez a különbség elsősorban feldolgozási szempont, nem pedig a kész forma teljesítményének jelzése.
A közzétett feldolgozási idők viszonylag közel állnak egymáshoz: a KE-1329 esetében körülbelül 40 perc, az RTV-4140 esetében körülbelül 35 perc, így önmagában a feldolgozási idő nem jelentős ok arra, hogy az egyik anyagot a másik helyett válasszuk. A viszkozitás érzékelhetőbb feldolgozási különbséget mutat, bár a közzétett értékek nem közvetlenül azonos alapúak. A Shin-Etsu a kevert KE-1329 esetében körülbelül 38 Pa·s (38 000 cP) értéket ad meg, míg a MinghuiLink az RTV-4140 A komponensére körülbelül 4 800±200 mPa·s értéket közöl. Mivel az anyagállapotok eltérnek, ezeket az értékeket nem szabad szigorú viszkozitási rangsorként használni. Az RTV-4140 esetében azonban lényegesen alacsonyabb a közzétett A komponens-viszkozitás, ami általában kedvező a rutinszerű bemérés, keverés és öntés szempontjából.
A kötési ciklusok közötti különbségek a gyártásütemezés szempontjából is számíthatnak. A KE-1329 közzétett kiformázási ideje körülbelül 8 óra 23°C-on, standard kötése pedig 24 óra, míg az RTV-4140 közzétett kötési ideje körülbelül 6 óra. A gyorsabb formaátfutást előnyben részesítő felhasználók számára ezért az RTV-4140 feldolgozási előnnyel rendelkezik. Azoknál a felhasználóknál, akiknek fő szempontja az ismételt poliuretánöntés és a formaleválasztási teljesítmény fenntartása több gyártási cikluson keresztül, a hosszabb KE-1329 kötési ciklus elfogadható kompromisszum lehet a speciálisabb anyagpozicionálásért.
A közzétett mechanikai adatok nem állapítanak meg egyetlen általános teljesítménygyőztest. A KE-1329 5,0 MPa szakítószilárdságot, 22 kN/m szakadási szilárdságot és 260% nyúlást ad meg, míg az RTV-4140 5,3 MPa szakítószilárdságot, 32 N/mm szakadási szilárdságot és 220% nyúlást. A közzétett szakítóértékek nagyjából hasonlóak, míg az RTV-4140 nagyobb közzétett szakadási szilárdsági értéket ad meg, a KE-1329 pedig nagyobb nyúlást. Mivel a gyártók eltérő vizsgálati módszereket és feltételeket alkalmazhatnak, ezeket az adatokat legjobb közzétett referenciaadatként kezelni, nem pedig szigorú, közvetlen mechanikai rangsorként.
A nagy átlátszóság a KE-1329 másik dokumentált jellemzője, és hasznos lehet, amikor a minta, az üreg vagy a formavágás helyének vizuális ellenőrzése fontos. Az átlátszóság azonban másodlagos a fő gyártási előnyéhez képest. Összességében a KE-1329 jobban illik az ismételt poliuretánöntéshez, ahol az uretánállóság, az olajkiválásos leválasztás és a formateljesítmény megőrzése az elsődleges, míg az RTV-4140 jobban illik azokhoz a felhasználókhoz, akik az egyszerű 1:1 arányú feldolgozást, az alacsonyabb közzétett komponensviszkozitást és a gyorsabb formaátfutást értékelik.