A KE-1311/CAT-1310 és az RTV-4140 egyaránt Shore A40-es, addíciós térhálósodású szilikonrendszer, de eltérő gyártási prioritásokat szolgálnak. A KE-1311-et a Shin-Etsu kifejezetten nagy szilárdságú formakészítéshez pozicionálja, kiváló uretánöntőgyanta-ellenállással és hosszabb formaélettartammal, ami különösen az ismételt poliuretángyártásban teszi relevánssá, nem csupán az általános célú A40-es formázásban.
A legfontosabb különbség ezért az üzemeltetési környezet. Egy szilikon általánosan kompatibilis lehet a poliuretánnal, mégis változhat a felületi állapota, a formaleválasztási teljesítménye vagy a fizikai tulajdonságai, miután ismételten reaktív öntőgyantáknak van kitéve. A Shin-Etsu kifejezetten a KE-1311-et jelöli meg kiváló uretánellenállása és azon alkalmazások kapcsán, ahol több poliuretánalkatrészt állítanak elő ugyanabban a formában. A gyártási felhasználók számára ez a gyantaállóságot és a forma élettartamát fontosabb kiválasztási szemponttá teszi, mint a keménységet önmagában.
A két termék nagyon eltérő keverési rendszert használ. A KE-1311/CAT-1310 tömeg szerinti 100:10 arányt alkalmaz, míg az RTV-4140 tömeg vagy térfogat szerinti 1:1 arányt. A KE-1311 ezért körültekintőbb komponensmérést igényel, különösen kis adagok esetén, míg az RTV-4140 egyszerűbben adagolható rutinszerű kézi gyártáshoz. Ez elsősorban munkafolyamatbeli különbség, nem pedig a kikeményedett teljesítmény közvetlen mutatója.
A feldolgozási idő további jelentős különbséget jelent. A Shin-Etsu körülbelül 1,5 órát ad meg a KE-1311 esetében, szemben az RTV-4140 körülbelül 35 percével. A hosszabb KE-1311 ablak hasznos lehet nagy formák előkészítésekor, vákuumos légtelenítéskor vagy bonyolult üregek gondos feltöltésekor. Az RTV-4140 ezzel szemben a rövidebb feldolgozási ciklust és a kiformázás felé vezető gyorsabb haladást részesíti előnyben.
A közzétett specifikációkban a viszkozitás is jelentősen eltér. A Shin-Etsu körülbelül 80 000 cP-t ad meg a KE-1311 bázisához, míg a MinghuiLink körülbelül 4 800±200 mPa·s-t az RTV-4140 A komponenséhez. Mivel ezek az adatok eltérő anyagállapotokra vonatkoznak, nem szabad szigorú, azonos alapú laboratóriumi rangsorként kezelni őket. A KE-1311 jóval nagyobb közzétett viszkozitása mindazonáltal azt jelenti, hogy a megfelelő keverés, a vákuumos légtelenítés és a szabályozott öntés fontosabb szempont, különösen részletgazdag formák esetében.
A közzétett mechanikai adatok vegyes profilt mutatnak, nem pedig általános győztest. A KE-1311 850 psi (~5,86 MPa) szakítószilárdságot, 22 kN/m szakadási szilárdságot és 350% nyúlást ad meg, míg az RTV-4140 5,3 MPa szakítószilárdságot, 32,0 N/mm szakadási szilárdságot és 220% nyúlást. A KE-1311 tehát nagyobb közzétett szakítószilárdságot és nyúlást ad meg, míg az RTV-4140 esetében nagyobb a közzétett szakadási érték. Mivel a gyártók eltérő vizsgálati módszereket és jelentési feltételeket használnak, ezeket az adatokat közzétett referenciaértékként kell kezelni, nem pedig közvetlen laboratóriumi rangsorként.
Azoknak a felhasználóknak, akik ismételten poliuretán formákat készítenek, a KE-1311 fő előnye nem csupán a Shore A40-es keménysége vagy a mechanikai szilárdsága. Legjellegzetesebb megkülönböztetője a dokumentált uretánállóság és az ismételt gyártásra szóló, meghosszabbított formaelettartam-pozicionálás kombinációja. Az RTV-4140 egyszerűbb 1:1 arányú keverési rendszert, alacsonyabb közzétett komponensviszkozitást és rövidebb kötési ciklust kínál, így vonzó, amikor a könnyebb feldolgozás és a gyorsabb formaátfutás a fő szempont.
