A CENUSIL® M 825 A/B és az RTV-4125 egyaránt Shore A25-osztályú, addíciós térhálósodású szilikonrendszer újrafelhasználható formakészítéshez, így a keménység nem meghatározó kiválasztási szempont. A fő különbségek a feldolgozási időben, a viszkozitásban, a mechanikai tulajdonságokban és az alkalmazási pozicionálásban rejlenek. A WACKER kifejezetten az M 825 A/B-t pozicionálja pontos reprodukcióra, kiterjedt alámetszésekre és betonformázásra, míg az RTV-4125 általános célú A25-ös formaszilikonként jelenik meg.
A legvilágosabb feldolgozási különbség a feldolgozási idő. Az M 825 A/B körülbelül 60 percet biztosít az RTV-4125 35 percével szemben, ami több időt ad nagy vagy részletgazdag formák előkészítésére, légtelenítésére és ellenőrzött öntésére. Az RTV-4125 alacsonyabb komponensviszkozitásokat ad meg—körülbelül 4 700±200 mPa·s az A komponensre és 4 400 mPa·s a B komponensre, szemben az M 825 A/B mindkét komponensének körülbelül 8 000 mPa·s értékével. A WACKER ugyanakkor az M 825 A/B-t kiváló folyóképességgel és önlégtelenítéssel is jellemzi, így a viszkozitás önmagában nem határozza meg a kezelhetőséget. Mindkettő egyszerű 1:1 keverési rendszert használ.
A mechanikai összehasonlítás viszonylag kiegyensúlyozott. Az M 825 A/B 5,0 MPa szakítószilárdságot és 450%-os nyúlást közöl, míg az RTV-4125 4,0±0,5 MPa szakítószilárdságot és 460±50%-os nyúlást. A közzétett szakítóérték ezért az M 825 A/B-t részesíti előnyben, a nyúlás pedig nagyon hasonló. Az RTV-4125 számszerű szakadási szilárdságként 26±0,5 N/mm-t közöl, míg a WACKER az M 825 A/B-t nagy szakadási szilárdságúnak írja le, anélkül hogy a hivatkozott dokumentációban közvetlenül összehasonlítható számértéket adna meg.
Az M 825 A/B alkalmazásspecifikus pozicionálása erősebb a bonyolult formázáshoz. A WACKER kifejezetten megjelöli a kiterjedt alámetszéseket, a pontos másolást, a betonöntést és a másolóformázást, ami különösen akkor lényeges, amikor a forma geometriája és a mérethűség a fő szempont. Az RTV-4125 jobban illik azokhoz a felhasználókhoz, akik egyszerű, általános célú A25-ös formagyártást keresnek, különösen ahol az alacsonyabb közzétett komponensviszkozitás és a meghatározott szakadási szilárdsági előírás hasznos.
Mindkét anyag szóba jöhet gyanta- és részletgazdag formák alkalmazásaihoz, de a nagyon lágy A25 formák további szerkezeti megtámasztást igényelhetnek nagy vagy nehéz öntvények esetén. Az addíciós kötésű rendszerekkel való összeférhetőséget is ellenőrizni kell ismeretlen mintákkal, bevonatokkal és 3D-nyomtatott anyagokkal a gyártás előtt. Összességében az M 825 A/B-t a hosszabb feldolgozási idő, a kiváló folyóképesség, az önlégtelenítés, valamint a kiterjedt alámetszésekhez és beton-/reprodukciós formákhoz való célzott pozicionálás különbözteti meg, míg az RTV-4125 az alacsonyabb közzétett komponensviszkozitást és az erősebb, dokumentált numerikus szakadási szilárdsági profilt hangsúlyozza.
